A gyapjú eddig elsősorban a textilipar alapanyagaként volt ismert, ám fenntarthatósági szempontból sokkal szélesebb lehetőségeket rejt magában. Erről tartott előadást növényorvosunk, Dr. Veres Andrea „A gyapjú szerepe a talajerőgazdálkodásban” címmel az OMÉK 2025 keretében, a „Tegyük fenntarthatóvá közösségeinket és környezetünket a biomassza alapú gazdaság segítségével!” című konferencián. Az előadás összefogalóját alábbi cikkünkben olvashatjátok.
Felmerülhet bennünk a kérdés, mit keres a gyapjú a kertben? A gyapjú egy csodálatos anyag, amely évszázadokon át értékes textílipari alapanyag volt, ma már sajnos a luxuscikk kategóriába került. Megnőtt az igény az olcsó, műszálas anyagokra, és az emberek már nem szeretnek évtizedekig hordani egy gyapjúszövetből készült zakót. Mindezek ellenére évente 2 milló tonna nyers gyapjút termelnek a világban, amelyből 1 millió tonna mosott gyapjút hasznosítanak. Ez a veszteség egyrészt a válogatásból keletkezik, mert az állat nem minden részéről származó gyapjút lehet felhasználni, másrész magából a mosásból, mert a szennyeződésket és a lanolint el kell távolítani. A lanolin a kozmetikai és a gyógyszeripar hasznosítja. Nem minden juhfajta gyapjúja megfelelő minőségű a fonalgyártáshoz ezért nem lehet értékesíteni, illetve sajnos az aszályos években is romlik a minőség. Megszűntek a helyi feldolgozók, így a piac nagyban függ a világpiaci helyzettől. Globális szinten is jelentős mennyiségű gyapjú hulladék keletkezik, Magyarországon pedig az utóbbi 3 évben gyűlt a gyapjú a juhászoknál.
A gyapjú gyűjtését, tárolását, szállítását és feldolgozását a 1069/2009/EK rendelet és a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szabályozza.
Nem használhatja, de még csak nem is szállíthatja bárki. Gyapjút jogszabály szerint kommunális hulladéklerakó nem veheti át, csak olyan hulladékfeldolgozó, amelynek van III. Kategóriás melléktermékre engedélye. A gyapjú viszont rosszul éghető, így a hulladékfeldolgozók nem veszik át, sem kicsi sem nagy mennyiségben, a hatóság pedig nem kötelezheti őket erre. Megoszlanak a vélemények arról, hogy miért is III. Kategóriás állati melléktermék a gyapjú, mikor azt élő állatról vágják le és évszázadokon át dolgoztak vele. Tény az, hogy elviekben nagyon sok emberre is veszélyes kórokozót terjeszthet, így a gyapjút vagy mosni vagy sterilizálni szükséges, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerül. A gyapjú ugyanakkor egy értékes szerves anyag, amely évente megújul, így a mezőgazdasági hasznosítása nagy lehetőséget jelent.
Arra kérdésre, hogy lebomlik-e a gyapjú, a rövid válasz: igen. Számos talajlakó baktérium és gomba törzsről leírták, hogy különféle keratináz enzimeket termel, nem mindegy azonban, hogy a gyapjú milyen formában és mennyiségben van jelen a talajban és milyen a talaj biológiai aktivitása. A darálás során a gyapjút 4-6 mm-es frakciókra aprítjuk, amely segíti a bomlást. A keratin nitrogénben és kénben gazdag fehéjre, így az abból készült pellet egy tápanyag és szervesanyag-koncentrátum. Más szervestrágyákhoz képest 2-10-szer nagyobb a nitogéntartalma, és a szervesanyagtartalma (80%), így sokkal kevesebb kell belőle. Például 1kg istállótrágya helyett 100g gyapjú pellet is elegendő.
Az egyik legfontosabb előny más szervestárgyával vagy műtrágyával szemben, hogy a tápanyag szerves formában kötött, tehát mindenképp mikroorganizmusok szükségesek a feltáródáshoz. Ez azért fontos, mert a tápanyagot így nem lehet túladagolni, nincs kimosódásból adódó veszteség és télen is csak akkor aktivizálódik, amikor megfelelő a hőmérséklet és a nedvesség, illetve a növények is aktívak. A szerves trágyát általában vetés vagy palántázás előtt szoktuk kiadni, ami egy igen kicsi növény számára nagyon nagy mennyiségű tápanyagot jelent. Ha pl. istállótrágyát kap ilyenkor egy adagban, akkor relatíve sok lesz számára a N, a szövetei fellazulnak és érzékenyebb lesz a kórokozókra és a kártevőkre, amelyet különösen biokertben szeretnénk elkerülni. A másik kiemelkedő tulajdonsága, hogy képes a saját tömege háromszorosának megfelelő vizet megkötni és ráadásul a gyökérzónában, pont ott, ahol a növénynek szüksége van rá. Akár a csapadékot, akár az öntözővizet egyenletesen adja le a növények számára.
A gyapjú pelletnek számos felhasználási lehetőségét vizsgáltuk, kedvező cserepes növények, magaságyások, biokertek, regeneratív szántók és intenzív zöldségteremsztés esetén szervestrágyaként, fatelepítés esetén pedig felszíni mulcsanyagként.
info@gyapjumulcs.hu | +36 30 640 4389
Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Puskin 15. II.10 / B
