Tudtad, hogy a juhok évente legalább egyszer történő nyírása törvényi előírás? Azokat a fajtákat, melyeknek gyapja egy év alatt 12 cm-től hosszabbra is megnő évente többször is nyírni szükséges. A juhok nyírása elengedhetetlen művelete a gondozásuknak, enélkül bundájuk becsomósodna és egészségügyi komplikációk léphetnének fel.
Hagyományosan az anyajuhokat, ürüket és kosokat tavasszal, a legelőre kihajtás után, az időjárástól függően először május végén, másodszor július végén, augusztus elején nyírták. A juhnyírást vagy maguk a gazdák, illetve – főleg uradalmakban – napszámra vagy átalánybérre fogadott, hozzáértő nyírók végezték speciális ollóval. Az állatot a fejénél kezdték nyírni, először egyik, aztán másik oldalon vágták le a gyapjút vagy szőrt, vigyázva, hogy a bőrt meg ne sértsék, és a bunda egy darabban maradjon. A juh farkán és farán levő csimbókos szőrt külön válogatták. Volt, hogy a nyírást megelőzően az állatokat folyóvízben vagy tóban többször megúsztatták, hogy a szennyet és a zsírt a gyapjúból kiáztassák. (Magyar Néprajzi Lexikon).
A gépek megjelenésével a juhnyíróollót felváltotta a modernebb technológia, de a munka ma sem könnyű és sajnos egyre kevesebb olyan szakember van, aki ért hozzá. A nyíró előbb egyik, majd másik oldalról fogja át, először a kezével, aztán a lábával, majd az elektromos fésűs nyíróval fejtől farokig letolja a gyapjút. Különösen ügyelni kell az érzékeny részekre, vagyis a tőgyre és a pérára. Az anyák még a nyírás előtt megkapják az esedékes védőoltásukat is, így a gazda két legyet üt egy csapásra, s nem kell egy újabb alkalommal megbolygatni a nyájat.
Jelenleg Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik, amely egy csodálatos, évente megújuló természetes nyersanyag. Gyapjú pelletként történő feldolgozása segít ezt a magas szervesanyag (80%) és tápanyagtartalmú (10%) anyagot visszajuttatni a természet köforgásába.
info@gyapjumulcs.hu | +36 30 640 4389
Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Puskin 15. II.10 / B
