A cikk az Agrárágazat folyóirat 2025. júniusi számában jelent meg.
Szerzők: Dr. Veres Andrea, Dr. Juhos Katalin, Benke Szabolcs, Papdi Enikő, Kocsis István Attila, Dr. Sándor Zsolt
A gyapjú pellet Magyarországon 2024-ben került először forgalomba, mint szerves trágya pellet, de külföldön már 2020 óta ismert, mint termésnövelő anyag. A gyapjú pellet darált, mosatlan granulált gyapjúból áll, melynek szervesanyagtartalma 80%, nitrogén tartalma 10%, és emellett kéntartalma is jelentős. Szerkezete és vízmegtartó képessége kedvező feltételeket biztosít a talaj mikrobiológiai aktivitásának. A forgalomba hozatala előtt két hazai egyetemen (MATE, DE) is zajlottak kísérletek a gyapjú pellet alkalmazhatóságáról és tápanyag-feltáródási folyamatairól. Cikkünkben ezek legfontosabb tapasztalatiról számolunk be.
Mivel a gyapjú pellet magas nitrogén tartalma túlnyomórészt szervesanyagként, kötött formában van jelen, így elsőként azt vizsgáltuk, hogy különböző talajművelési rendszerben, azaz különböző lebontó aktivitással bíró rendszerekben hogyan hasznosul ez a szerves nitrogénforma. 2023 őszén Dióskálon állítottunk be egy kísérletet, ahol 17 éve fut tartalmkísérlet a csökkentett talajművelés (mulcsművelés) és szántás összehasonlítására. A csökkentett talajművelésű parcella biológiai aktivitása jelentősen nagyobb, így azt feltételeztük, hogy egy ilyen rendszerben a gyapjú nitrogéntartalma gyorsabban feltáródik, és a növények rendelkezésére áll. Őszi árpában, két dózisban (100 és 150 kg/ha) tárcsás műtrágyaszóróval szórtuk ki a gyapjú pelletet, illetve ősszel a vetés előtt és minden parcella ugyanazt a konvencionális műtrágyadózist kapta. A szántott terület talajának alacsonyabb biológiai aktivitását és ehhez kapcsolt a tápanyagfeltáró képességét mutatja, hogy a bokrosodáskor mért biomassza tömegek szignifikánsan alacsonyabbak voltak a csökkentett művelésű táblához képest (1. ábra). Azt tapasztaltuk, hogy a gyapjú pellet mindkét művelésmód esetében szignifikánsan növelte a biomasszát (teljes és györkér biomaszát is). Ez a pozitív hatás a termésmennyiségben is megnyilvánult, de a különbség nem volt jelentős, egyedül a csökkentett talajművelésű területen, a 150 kg/ha dózis esetén tapasztaltunk 5% termésnövekedést a kezeletlen kontrollhoz képest. Az őszi árpa számára a kötöttebb Zala megyei talajon a 2023-es őszi és a 2024-es tavaszi csapadékos időszak nagyon kedvező volt, 7,7-8,1 t/ha termésátlagot hozott, így a szezon elején tapasztalt fejlődésbeli különbségek kiegyenlítődtek.
1. ábra. Őszi árpa bokrosodáskori teljes föld feletti és biomassza tömege (átlag ± szórás) a gyapjú pellet kezelés hatására két eltérő művelési rendszerben (2024. március 21., Dióskál)
Más szervestrágya pelletektől eltérően, a gyapjú pelletnek nem csak a tápanyagtartalma jelentős, hanem a szerkezete is különleges, mivel a talajba kerülve víz hatására megduzzad, és saját tömege háromszorosának megfelelő vizet képes felszívni. Az feltételeztük, hogy a pellet vízmegtartó tulajdonsága és nitrogéntartalma gyenge homoktalajon jelentős előnyt tud biztosítani a növényeknek. Ennek igazolására 2024 tavasszal Ráckevén, kukoricában állítottuk be kísérletet. Itt is két dózisban juttattuk ki a gyapjú pelletet (100 és 150 kg/ha). A teljes kísérleti területen csökkentett műtrágyadózist alkalmaztunk, mindössze 46 kg/ha N hatóanyag-tartalmú karbamidot, illetve vetéssel egymenetben 12 kg/ha N tartalmú komplex műtrágyát (N:P:K 8:24:24) juttattunk ki. A júniusban mért levél nitráttartalom egyértelmű különbségeket mutatott a kezelések között (2. ábra). A legnagyobb nitráttartalmat a 150 kg/ha pellet dózis esetében mértünk, míg a biomassza tömege a 100 kg/ha pellet dózis esetében volt a legmagasabb. Később a négyzetméterenkénti csövek száma mindkét pellet kezelés esetében szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontroll parcellában mért értékek. A 2024-es év súlyos aszálya miatt azonban nagyon alacsonyak voltak a termések, de a kedvezőtlen évjárat mellett is megmutatkozott a gyapjúpellet kezeléseknek a szignifikáns hatása a kontrollhoz képest.
2. ábra. A gyapjú pellet kezelések hatása a kukorica júliusban mért biomassza tömegére (átlag ± szórás) és a levelek összes nitrogénkoncentrációjára (2024 június 21., Ráckeve)
A szántóföldi kísérletek mellett erdőtelepítései kísérletet is végeztünk a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. közreműködésével. A nyírségi erősen savanyú homoktalajon (pH 4) egy leromlott egészségi állapotú erdeifenyő állomány felújítása történt meg fehér akáccal. A terület akáccal történő újratelepítése során több különféle kezelés összehasonlítása is cél volt (pl. szerves trágya, szennyvíz iszap, baktérium oltást, műtrágyát), többek között a felszíni gyapjú pellet takarásé is 2 kg/m² mennyiségben (3. ábra). A telepítés évében azt tapasztaltuk, hogy a gyapjú pellet növelte a felső talajréteg pH-ját (pH 6,56-ra), valamint egy összefüggő mulcstakarót alkotott a sorban, ezáltal csökkentette a deflációt és a gyomosodást. A gyapjútakarás a növények magasságát és a tövek átmértőjét a kontrollhoz és a többi kezeléshez képest is kielégítően növelte. A gyapjúpellett magas hektárköltsége miatt azonban fák telepítése során inkább ültetőtányér mulcsolására vagy ültetőgödörben történő felhasználásra javasoljuk (4. ábra). A kutatás tapasztalatai alapján a gyapjú pellet fontos szerepet tölthet be a konténeres csemete nevelésben is, mint kiváló szerkezetű közegadalék és tápanyag-forrás.
3. ábra. A gyapjúpellet alkalmazása akácos telepítésekor mulcsozásra (2024, Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.)
4. ábra. A gyökerekkel átszőtt gyapjú pelletek az akáctelepítési kísérletben (2024, Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.)
A szántóföldi és az erdészeti kísérletek mellett, paprika hajtatásban, öntözött körülmények között is teszteltük a gyapjú pelletet. Fóliasátorban, meszes homoktalajon (pH 7,4) zajlott a termesztési kísérlet, ahol a hagyományos üzemi technológiával hasonlítottuk össze a gyapjúpellet kezelést. Az istállótrágyával kezelt parcellák (üzemi kontroll) 6 kg/m² marhatrágyát kaptak két héttel az ültetést megelőzően. A gyapjú pellettel kezelt parcellákra pedig csupán 0,25 kg/m² mennyiségben szórtunk ki gyapjú pelletet, és egyéb szervesanyagot nem kapott a terület. A marhatrágya és a pellet dózist úgy határoztuk meg, hogy közel egyforma mennyiségű N-t tartalmazzanak (kb. 25-30 g N/m²). Mindkét kezelés egyszer kapott 10g/m² N-hatóanyagú ammónium-nitrátot a paprika bogyó fejlődése kezdetén. A tenyészidőszak során a 10 szedési időpont terméshozamait összegeztük, és azt tapasztaltuk, hogy habár szignifikáns különbség nem volt megfigyelhető, a gyapjú pellet kezelés esetében az átlagos m²–re számított terméshozam magasabb volt az istállótrágyázott hagyományos technológiához képest (5. ábra). Összességében tehát a pellet szerves nitrogéntartalma teljes mértékben hasznosulni tudott a homoktalajban, így egy életképes alternatívája lehet az almostrágyának paprika hajtatásban.
5. ábra. Gyapjú pellet (0,25 kg/m²) és hagyományos istállótrágya (6 kg/m²) kezelés összehasonlítása paprika hajtatásban: szignifikáns terméshozam különbséget nem tapasztaltunk (Királyhalom, 2024).
A gyapjú pellettel paprika palántanevelésben is végeztünk kísérletet. Feltételeztük, hogy olcsó, komposztalapú ültetőközeghez hozzákeverve javítja annak szerkezetét és tápanyag-szolgáltató képességét. A gyapjúpelletet 20g/Liter dózisban adagoltuk a komposzthoz és azt tapasztaltuk, hogy az ültetőközeg térfogata megnőtt, a nedvességet jobban megőrizte és a paprika növények is jobban fejlődtek (6. ábra).
6. ábra. Gyapjú pellet alkalmazása palántanevelési kísérletben (K: kontroll 100% komposzt, P: gyapjú pellet kezelés 20 g/L dózissal).
A gyapjúpellet egy évente megújuló szervesanyagforrás, amelynek számos felhasználási lehetősége van. A fokozatos nitrogén leadása révén nincs olyan mértékű gyomosító hatása, mint a hagyományos istállótrágyáknak, de a nitrogén-szolgáltató képességének intenzitását talajtípusonként meg kell ismerni. A gyapjú nem pusztán tápanyagforrás, hanem segít megőrizni a vizet a gyökérzónában, amely kulcsfontosságú lehet az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékviszonyú, aszályos évjáratok és a gyenge vízkapacitású talajok esetén. Szabadföldi zöldségtermelésben alternatívája lehet az istállótrágyának, valamint palántanevelésben és a dísznövény-kertészetben részben a tőzegnek is egy megújuló közegadaléka lehet.
Köszönjük a Syngenta Hungary Kft, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., a Fitowool és a MATE támogatását.
info@gyapjumulcs.hu | +36 30 640 4389
Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Puskin 15. II.10 / B
