fbpx

Ingyenes szállítás 50 000 Ft-os rendelés felett!

Palántázás Fitowool gyapjú pellettel

A gyapjú pellet vízmegtartó képessége és talajlazító hatása miatt jól helyettesíti a tőzeget, így a házi készítésű palántaföldek kiváló alapanyaga. Akár vásárolt, akár saját magunk által előállított komposzthoz, de hagyományos virágföldhöz is keverhető. A gyapjú pellet víz hatására megduzzad és laza, könnyen újranedvesíthető közeget biztosít és csak nagyon kevés kell belőle.

A kis növények immunrendszerének megerősítésére a gyapjú pelletet Trichoderma gomba (TrichON) vagy mycorrhiza gomba porral is “beporozhatjuk”, így a kelő csíranövények gyökerei már a fejlődésük korai szakaszában szimbiózist alakíthatnak ki a hasznos gombákkal. Ehhez forgassuk bele a palántákhoz javasolt mennyiségű gyapjú pelletet a gombaspórákat vagy baktériumokat tartalmazó porba. A por könnyen rátapad a gyapjú pellet felületére, a palántaföldbe kerülve pedig tápanyagot biztosít a mikroorganizmusok számára, amíg a növénykék gyökerével nem találkoznak.

Hasonlóképpen hasznos baktériumokat tartalmazó talajprobiotikumokkal (Talajoltó vagy Talajregeneráló) is beöntözhetjük a kelő palántákat, hogy mihamarabb kolonizálják a növények gyökerét. A talajlakó hasznos gombáknak és baktériumoknak fontos szerepe van a kert ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Ezek a mikroszkopikus organizmusok segítenek a tápanyagok lebontásában, elősegítve a növények számára elérhető ásványi anyagok felszabadulását. A talajban élő gombák, mint például a mikorrhiza gombák, szoros kapcsolatban állnak a növények gyökereivel, ezáltal javítják azok víz- és tápanyagfelvételét. A baktériumok a talaj szerves anyagait bontják le, és segítenek a nitrogén fixálásában, amely elengedhetetlen a növények növekedéséhez. Ezen kívül a hasznos mikroorganizmusok védenek a patogén baktériumokkal és gombákkal szemben, természetes módon csökkentve a kémiai vegyszerek szükségességét.

A tőzegtartalmú virágföldek és ültetőközegek széles körben elterjedtek a kertészkedésben, ám ezek használata nem fenntartható. A tőzeg ugyanis értékes tőzeglápokból származik, amelyeket bányásznak, és gyakran több száz kilométerről importálnak hazánkba. Ez a gyakorlat nemcsak a természetes élőhelyeket veszélyezteti, hanem jelentős ökológiai lábnyomot is hagy. Az apróra darált és pelletált gyapjú egy értékes tőzeg-helyettesítő anyag, amely évente megújul, jelenleg hulladék és a helyi juhászatokból származik. A gyapjú alapanyaga a keratin, egy magas nitrogéntartalmú fehérje, amely sokkal gyorsabban lebomlik és alakul át értékes tápanyaggá, mint a másik gyakori tőzeg-alternatíva, a kókuszrost. Míg a kókuszrost alacsony nitrogéntartalmú, magas széntartalmú, farost-szerű anyag, amelynek lebontása során a mikroorganizmusok tápanyagokat vonnak el a talajból, addig a gyapjúban lévő keratin lebomlása során a magas nitrogéntartalma miatt nem alakul ki pentozán hatás. A gyapjú tehát nemcsak könnyebben lebomlik, hanem tápanyagban gazdag, és a növények számára előnyös módon táplálja a talajt. Emellett a gyapjú felhasználása csökkenti a tőzeg iránti keresletet, ezáltal hozzájárul a környezetvédelemhez. A gyapjú alapú ültetőközegek tehát nemcsak növények számára biztosítanak ideális környezetet, hanem a körkörös gazdaság elve szerint fenntartható megoldást is jelentenek.