A FitoWool küldetése:

Gyapjú pellet szerves trágya gyártójaként mesélne a vállalkozásáról: mikor indult? Honnan jött a gyapjúból készült trágyapellet ötlete? Kik az ügyfelei?

Dr. Veres Andrea vagyok, a Fitowool márka és az Agrologica Kft. társalapítója, növényorvos, valamint címzetes egyetemi docens a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

A kötés családi hagyomány nálunk, és amikor 2020-ban arról kérdeztem a környékbeli juhászokat, hogy hogyan értékesítik a gyapjút, azt válaszolták, hogy nincs rá piac, és nem tudják, mit kezdjenek vele. A gyapjú ráadásul tűzálló, így még a hulladéklerakók sem veszik át. Elkezdtem tehát utánaolvasni, miként lehetne a gyapjút a mezőgazdaságban felhasználni. Találtam annó egy osztrák céget, amely gyapjú mulcs szőnyegeket gyártott, de az ehhez szükséges gépek elég összetettek voltak, ezért inkább valami olyan megoldást kerestem, ami alacsony technológiai igényű és nem szükséges hozzá mosni és szárítani a gyapjút. Európában akkoriban csak kevés példát találtam gyapjú pellet-gyártásra, így elhatároztam, hogy belevágok, mert ez mind szakmailag mind üzletileg új, sok lehetőséget magában rejtő témának ígérkezett. Elindítottam egy webáruházat a gyapjú mulcs szőnyegek értékesítésére, és beszereztem a pelletgyártáshoz szükséges gépeket is. Nem léteztek kifejezetten gyapjúra tervezett pelletáló gépek, de egy cseh biomasszapellet-gyártó cég javasolt egy kis teljesítményű gépet, ami alkalmasnak bizonyult. Ez megfelelő megoldás volt a számunkra, mivel nem akartunk nagy beruházással indulni. Célunk először is az volt, hogy kísérletezzünk a gyapjú pellettel, hiszen akkor még nagyon kevés szakirodalom állt rendelkezésre, és hogy felmérjük a piacot. A jelenlegi üzem kis kapacitású, évente körülbelül 10 tonnát tudunk előállítani, de ez a mennyiség egyelőre elegendő a magyar piac számára.

Fontos kiemelni, hogy az Oázis Kertészet már a kezdet kezdetén felismerte a gyapjú pellet értékeit, és saját márkanév alatt forgalmazta a termékeinket, ami mindenképp egyfajta pénzügyi stabilitást adott. Emellett nagyon hálásak vagyunk McMenemy Márknak a KertTV-től és Sipos Mihálynak a Fenntartható Visszafejlődéstől, hogy segítettek növelni a hitelességünket, és bátorították az embereket, hogy próbálják ki a gyapjú pelletet, ugyanis a gyapjú mint szerves trágya elsőre sokak számára szokatlannak tűnt.

Jelenleg főként hobbikertészek a vásárlóink, de együttműködünk az Öko Tengely Egyesülettel, mivel hiszünk abban, hogy a gyapjú pellet kifejezeteten alkamas a városi zöldterületeken, a balkonkertekben. Topor Erikával a Kertportál és Kertakadémia vezetőjével is állítottunk be közös kísérletet, mivel szeretnénk a zöldségtermesztő kertészeti kultúrák és az erdészet irányába is nyitni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködésben sok közös kutatást végzünk, hogy minél pontosabban megismerhessünk ennek a különleges anyagnak a tulajdonságait és felhasználhatóságát.

Milyen környezeti előnyei vannak a gyapjú pelletnek a talajegészség és a szénlábnyom szempontjából?

A gyapjú mezőgazdasági felhasználásának két fő előnye van. Egyrészt saját tömegének háromszorosát képes vízből megkötni, és ezt könnyen le is adja, így a víz mind a növények, mind a gyökérzónában élő hasznos szervezetek számára is elérhetővé válik. Másrészt a gyapjú egy fehérje, gyakorlatilag nitrogén és kén koncentrátum, ami viszont csak mikrobiológiai lebontás útján szabadul fel. Ez azért fontos, mert így a gyapjú pellet egyedülálló módon lassú, egyenletes tápanyagellátást biztosít, miközben támogatja a talajban élő mikroorganizmusokat, ami növényélettani szempontból nagyon kedvező. 

A növények ellenállóbbá válnak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, és csökken a túlzott nitrogénellátás miatti gyomosodás. A nitrogén túladagolása – akár szerves trágya formájában is – túl gyors növekedést okoz, és a növények érzékenyebbek lesznek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Egyfelől tehát adott egy értékes biomassza, amely kiváló talajjavító anyag, másfelől pedig ott van a komoly kihívást jelentő gyakori aszály, a műtrágya használatból adódó CO₂-kibocsátás, a növényvédő szerek túlzott használata és a hulladékgazdálkodási problémák. A gyapjú újrahasznosításával kiválthatóak a műtrágyák, csökkenthető a mezőgazdaság szénlábnyoma, és ellenállóbbá válnak a növények a klímaváltozással szemben.

Milyen típusú gyapjút dolgoznak fel, és honnan származik a gyapjú?

Csak egészséges, élő állatoktól származó, tiszta felületen nyírt gyapjút veszünk át, amelyet száraz helyen tároltak és rendelkezik hatósági állatorvosi igazolással. Nincs fajtapreferenciánk, valamint az állat bármely testrészéről származó gyapjút elfogadunk. A szállítási költségek csökkentése érdekében elsősorban helyi tenyésztőktől vesszük át az alapanyagot.

Hogyan reagáltak a juhászok az érdeklődésükre?

Kezdetben a gazdák kissé őrült ötletnek tartották ezt a vállalkozást, de örültek, hogy átvesszük a gyapjút, és sokan akár ingyen is odaadták volna.

Hogyan jutottak el idáig, milyen nehézségekkel szembesültek?

A gyapjú pellet egy teljesen új termék a piacon. A potenciális B2B partnerek szerint először a fogyasztói oldalon kell keresletet teremteni, ami jelentős PR- és marketingbefektetést igényel. A gyapjú pellet jelenleg drágább, mint más szervestrágya-pelletek, ami gátja annak, hogy a biogazdálkodók körében általánosan elterjedjen.

A termelési kapacitás növelése is kihívást jelent. A nagyobb gépek költséghatékonyabbak lennének, de csak komoly piaci kereslet esetén szeretnénk beruházni. A gyapjú nem homogén anyag, mint pl más szervestrágya-féleségek: a nedvességtartalma, a szálak erőssége és a zsírtartalma eltérő lehet, ezért a gépeket folyamatosan állítani kell, ami szakértelmet és állandó felügyeletet kíván.

Sok támogatást kaptunk a helyi KAP-irodától egy LEADER-projekt benyújtásához, és az EU KAP Network munka csoporttal a Horizon programban is tervezünk pályázni. Családommal és üzlettársaimmal rengeteg időt, pénzt és energiát fektettünk ebbe a vállalkozásba, mert mindannyiunk számára fontos, hogy jó ügyért dolgozzunk és számunkra a gyapjú újrahasznosítása egy küldetéssé vált. Örülünk, hogy a gyapjú mint biomassza értékét Európa-szerte egyre inkább felismerik, és bízunk benne, hogy a vállalkozásunk sikeres lesz.

Az EU KAP Hálózat gyapjúval foglalkozó fókuszcsoportjának tagjaként: milyen a gyapjúipar jelenlegi helyzete Európában?

Az európai textilipar nagyrészt a világ másik végéről származó gyapjút használ, mivel a nagyüzemi feldolgozáshoz folyamatosan elérhető, egységes minőségű, finom szálú alapanyagra van szükség. Az európai kínálat fragmentált, ezért a piaci ár alacsony. Európában ugyanis nagyon sokféle helyi juhfajta van, ami amellett hogy a helyi hagyományokat jelenti, jelentős genetikai értéket képvisel. Egyes fajtákat – például a merino juhot – kifejezetten gyapjútermelésre tenyésztik, míg sok állatot tej- vagy hústermelés céljából tartanak, ezért ezen fajták gyapjúminősége változó.

Emiatt kulcsfontosságú, hogy egyfelől a juhászok együttműködjenek egymással, erősítsék a piaci pozíciójukat és egységesebb minőséget és mennyiséget tudjanak kínálni, másfelől a feldolgozási oldalról olyan innovatív technológiát alkalmazzanak, ahol a durvább szálú gyapjú is megfelelő finomságúvá válik. Fontos emellett, hogy különböző léptékű feldolgozási technológiák is elérhetővé váljanak, ami az ipari feldolgozás mellett lehetővé teszi a gyapjú helyi feldolgozását is. Emellett indokolt egy európai szintű, felhasználás-alapú osztályozási rendszer bevezetése is.

Milyen bioökonómiai lehetőségek rejlenek a gyapjúban?

A textilipar területén a belsőépítészeti felhasználás ígéretes, emellett a gyapjú alkalmas hő- és hangszigetelésre is. Skóciában már útépítéshez is alkalmazzák, de zöldfalak, zöldtetők építéséhez, vagy tőzeg helyettesítésére is használható. A mezőgazdaságban szerves trágyaként, vízmegőrzésre és mulcsként kiváló, de takarmánytermesztésben akár potenciális fehérjeforrás is lehet. Logisztikában a műanyagot is helyettesítheti, akár hűtést igénylő élelmiszer szállítása esetén is.

Milyen infrastruktúrára van szükség a gyapjú értéklánc fejlesztéséhez?

Mindenekelőtt szükség  van erősebb termelői szervezetekre, egységes európai osztályozási rendszerre és a kereskedelmet támogató jogszabályrendszerre. Elérhetővé kell tenni a különböző léptékű feldolgozási technológiákat, illetve ki kell dolgozni olyan innovatív, alacsony és közepes technológia-igényű feldolgozási módokat is, ami a textiliparban nem hasznosítható gyapjút alternatív módon hasznosítja. Emellett fontos a világos jelölési és tanúsítási rendszer, mert a fogyasztók gyakran nem ismerik a gyapjú termékek eredetét.

Mi az EU KAP hálózat gyapjú értékláncra fókuszáló csoportjának hozzáadott értéke?

A munkacsoportban szerzett tapasztalatok jelentősen bővítették a tudásomat a gyapjú értéklánc európai helyzetéről, ami segíti az értéklánc különböző szereplőivel folytatott kommunikációt. Nemcsak a problémákat azonosítjuk, hanem megoldási javaslatokat is kidolgozunk, és ezeket eljuttatjuk a döntéshozókhoz.